Egy nagyszerűen sikerült napon vagyunk túl.
Ma délelőtt izgalmas témanap várt ránk, ahol az egész iskolaközösségnek bemutattuk, hol jártunk, milyen szép élményekkel gazdagodtunk, mennyi tudásanyagra, tapasztalatra tettünk szert Erdélyben.
A rendezvényünkre meghívtuk a Gyöngyös Városi Televíziót is, akik felvételt készítettek mozgalmas, izgalmas témanapunkról. Reméljük, az esti híradásban már láthatjuk is a bejátszást!
Hazaérkezésünk óta a délutánjaink nagy részét a témanapra készülés töltötte ki. Minden résztvevő tudása és képessége legjavát nyújtotta, hogy ez a nap ilyen jól sikerüljön.
Már tegnap délután összeállítottuk azt a kiállítást az aulában, ahol hat paravánon képekkel, leírásokkal mutattuk be az erdélyi tanulmányi kiránduláson szerzett információkat, élményeket.
Két üveges vitrinben az Erdélyből hozott ajándékainkat, emléktárgyainkat állítottuk ki: kalotaszegi varrottas díszpárnahuzatokat, csodaszép zsinóros terítőket, korondi kerámiákat, fafaragásos, különleges titkos dobozkákat, a parajdi Sóbánya mellett vásárolt sószappanokat, sópárnát, s a még el nem fogyasztott erdélyi házicsokit, s egyéb édességeket.
A rövid megnyitót követően megkezdődtek a várva várt programok, külön a felső- és külön az alsó tagozatosok számára. Az erdélyi utazás összes résztvevőjének akadt feladata. A programokat forgószínpad-szerűen szerveztük meg mindkét évfolyamon, négy-négy helyszínen.
Az alsósok négy különböző teremben négyféle feladatot kaptak: kalotaszegi mintával díszített könyvjelzőt színeztek, majd a kiállítási anyagot tanulmányozták nagy-nagy érdeklődéssel, a táncházban dalt tanultak, majd hozzá illő körtáncot jártak, illetve ízelítőt kaptak az Erdélyben látottakból, hallottakból egy fényképekkel színesített, izgalmas bemutató keretében.
A felsősöknek vetítéseket készítettünk a bebarangolt helyszínekről. Az egyik teremben az első napunkat mutattuk be: Körösfőt, a gyönyörű református templommal, illetve a helyi népviseletet és a csodaszép kalotaszegi varrottas kézimunkákat. Az út során megálltunk Marosvásárhelyen, jártunk a Teleki Könyvtárban és a Bolyai Múzeumban is, ezt szintén bemutattuk a többieknek. Ezen a vetítésen láthatták a Gyergyószentmiklóson készült képeinket, és ismerkedhettek ezzel a távoli, mégis szinte teljesen magyarok lakta székely vidékkel.
A következő helyszín a mi csapatunké volt: itt a talán leggyönyörűbb vidéket, a Gyilkos-tavat és a Békás-szorost mutattuk be társainknak, s tettük olyan színessé az élménybeszámolót, hogy szinte ők is ott sétáltak és gyönyörködtek a festői fenyvesekben, meredek sziklafalakban. Itt ismertettük a szárhegyi Lázár-kastélyt is. A harmadik vetített előadás az utolsó Erdélyben töltött napunkat mutatta be: aki még nem járt a parajdi Sóbányában, nehezen tudja csak elképzelni azokat a hatalmas csarnokokat, amik a kibányászott só helyén maradtak. A beszámolót a kolozsvári élményekkel folytattuk: a Mátyás szülőházánál készült fotókkal, a hatalmas Mátyás-szobor bemutatásával, s a gyönyörű, gótikus Szent Mihály-templommal. A különleges Házsongárdi temetővel kapcsolatosan beszéltünk arról, hány magyar nyelvű sírfeliratot láttunk, s hogy jeles nagyjaink közül is sokan itt nyugszanak, többek között Apáczai Csere János, kinek a sírjára koszorút is elhelyeztünk.
A negyedik helyszín a felsősöknek is az aulai kiállítás megtekintése volt.
Tanáraink sokat segítettek a programok összeállításában, de nekünk is nagyon jó érzés volt együttdolgozni a felkészülés során, mert szinte újraéltük a kinn töltött napokat.
A foglalkozások közötti első két szünetben az aulai kivetítőn az út során készített videofilmet játszottuk le, a következő szünetekben pedig az Erdélyben készített kb. 900 db fényképben gyönyörködhettek diáktársaink.
Úgy tűnt, mindegyik helyszín nagy sikert aratott, élmény volt látnunk, hogy a társaink ránk figyelnek teljes érdeklődéssel. Úgy gondoljuk, ők is élvezték ezt a mai napot, de az biztos, hogy a legeslegjobban mi, akik részt vettünk a kiránduláson.
Hatalmas munkával járt ez az erdélyi kirándulás, de újra végigcsinálnánk az elejétől a végéig, ezt mindannyiunk nevében mondhatom.
